Orvostörténet

A drogfüggőség okai összetettek és sokrétűek, és általában több tényező együttes hatása miatt alakulnak ki. Szerepe van a biológiának, a genetikának, ugyanakkor sok drogfüggő múltjában valamilyen gyerekkori trauma, bántalmazás, szexuális erőszak is meghúzódik a háttérben.

A drogfüggőség okai általában ezekben a tényezőkben keresendők:

• Genetikai hajlam: Azoknak a személyeknek, akiknek a családjában már volt drogfüggőség, nagyobb az esélyük arra, hogy ők maguk is függővé válnak.
• Neurobiológiai tényezők: A drogok olyan anyagok, amelyek befolyásolják az agy működését, és ez változásokat okozhat a neurotranszmittereknél, például a dopamin szintben és a szerotoninnal kapcsolatban.
• Pszichológiai tényezők: A stressz, a szorongás, a depresszió és más mentális problémák növelhetik a drogfüggőség kialakulásának esélyét.
• Szociális és környezeti tényezők: A környezet, ahol valaki él, és azok, akikkel napi szoros kapcsolatban van, nagy hatással lehetnek a drogfüggőség kialakulására. Például a környezet, ahol elfogadott a drogok használata, növeli annak az esélyét, hogy valaki használni is fogja azokat a későbbiekben.
• Személyiség jellemzők és életút tényezők: A személyiség és az életút egyénenként változó, de olyan tulajdonságok, mint a bátorság, a kalandvágy, a kockázatvállalás és a szabadságvágy növelheti a drogfüggőség kialakulásának esélyét.

Ezek a tényezők általában együtt hatva, egymást erősítve okozzák a drogfüggőséget, ezért kezelés is (általában) többféle megközelítést igényel.

Drogfüggőség fajtái

A drogfüggőségnek különböző fajtái léteznek, attól függően, hogy a személy melyik drogot használja:

• Heroinfüggőség: A heroin egy függőséget okozó opioid drog, amelyet általában injekcióval (intravénásan) használják. A heroin használata után a személy euforiát, nyugalmat és elégedettség érez.

• Kokainfüggőség: A kokain egy stimuláns drog, amelyet általában orálisan, orron keresztül, vagy injekcióval használnak. A kokain használata után a személy élénknek, energikusnak és ébernek érzi magát.
• Alkoholfüggőség: Az alkohol egy depresszáns drog, és a személy nyugtató, altató és élénkítő hatást tapasztal az alkoholfogyasztás után.
• Marihuánafüggőség: A marihuána egy pszichoaktív drog, amelyet általában füstölve használnak. A marihuána hangulatjavító, szorongásoldó és nyugtató hatású, rendszeres használata függőséghez vezet.
• Metamfetaminfüggőség: A metamfetamin egy stimuláns drog, amelyet általában szájon át, orron át vagy intravénásan használják. A metamfetamin használata után a személy élénknek, energikusnak és ébernek érzi magát.

Minden drogfüggőségnek különbözők a tünetei, és a kezelésük is más és más a függőség típusától függően. A drogfüggőség kezelésére – a legjobb eredmény érdekében – szakember segítségét kell igénybe venni.

Drogfüggőség tünetei

A drogfüggőség tünetei a következők:

• Pszichológiai tünetek:
  • fokozott érdeklődés a drog iránt
  • a drog használata során jelentkező örömérzet
  • a droghasználat nélkül jelentkező pszichológiai függőség
  • szorongás, depresszió, izgatottság, hangulati ingadozások
• Fiziológiai tünetek:
  • fizikai függőség jelei
  • fokozott étvágy, fogyás, alvászavarok
• Viselkedési tünetek:
  • a drog használata előtt és után jelentkező viselkedésbeni változások
  • a drog használata miatti konfliktusok a családban, a barátokkal és a munkahelyen
  • a drog használata miatt elhanyagolja az olyan a hétköznapi teendőket, mint például az iskola, a munka, a család és a barátok.

Drogfüggőség fokozatai

A drogfüggőség fokozatai különböző mértékű függőséget jelenthetnek. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány jellemző példát a drogfüggőség fokozataival kapcsolatban:

1. Kísérletező szint: Az egyén csak alkalmanként használja a drogot, és még nem tapasztalja magán a függőség jeleit.
2. Rendszeres használó szint: Az egyén rendszeresen használja a drogot, és már tapasztalhatók a függőség jelei, mint például a tolerancia növekedése és a leszokási tünetek jelentkezése.
3. Abúzus szint: Az egyén már abúzusba esett, és a drog használata már befolyásolja az életét, mint például a munka, az iskola, a család és a barátok.
4. Függőségi szint: Az egyén már teljesen függő, és a drog használata az életének központi részévé vált. Az egyénnek nehéz leszokni a drogról, mert a leszokás szélsőséges testi és mentális tünetekkel jár.

Azt is meg kell jegyezni, hogy a függőség fokozatai egyrészt változhatnak az idő múlásával, és az egyén által használt drogok mértékétől függően is.

Drogfüggőség gyógyítása

A drogfüggőség gyógyítása hosszú és összetett folyamat, amely sokféle kezelési lehetőséget foglal magában. A kezelés célja a függőség megszüntetése és a függőség okozta károk enyhítése.

Az alábbiakban néhány példa a leggyakoribb kezelési lehetőségekre:

1. Pszichiátriai kezelés: A pszichiáter vagy a pszichológus segíthet az egyénnek a függőség okainak feltárásában és azok kezelésében.
2. Kórházi kezelés: Az egyén számára kórházi kezelésre lehet szükség, ha a függőség okozta károk súlyosak (például az elvonási tünetek miatt).
3. Terápiás csoportok: Az egyén terápiás csoportokban vehet részt, ahol másokkal együtt beszélhet a függőségével kapcsolatos tapasztalatairól és problémáiról.
4. Addiktológiai kezelés: Az addiktológiai kezelés segíthet az egyénnek a függőség tüneteinek enyhítésében és a leszokás folyamatának könnyebbé tételében.
5. Rehabilitáció: Az egyén részt vehet egy rehabilitációs programban, amely segíti a függőségen való túllépésében és az élet újrakezdésében.

A kezelés sikere nagymértékben függ az egyén motivációjától és az alkalmazott kezelési lehetőségektől. A kezelés sikerességét jelzi a függőség tüneteinek javulása és az egyén életminőségének javulása.